Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében felül hatsugarú ezüst csillag és ezüst farkasölő sisakvirág-levél, alul ezüst rák lebeg. A pajzs fölött háromlevelű arany hársfaág az oromdísz, a címertartó mindkét oldalon arany makkos, zöld leveles cserfaág. A pajzs alatt szalag lebeg a község nevével.

A Szendrői-hegység északi peremvidékén, a Rakaca-patak hajtűkanyarszerű völgyében fölépült borsodi falu. Szalonnától mintegy 15 km-nyire, keletre fekszik.

A településnek Szend volt a régi neve, mely először Zenth alakban fordul elő; a régi magyar Zem személynévből származik, amely a szem főnévből ered. első írásos említése 1273-ban történik, amikor IV. László Tekus fiának adományozza. Birtokos családja Szendinek neveztette magát. 1390-ben vagyonuk tovább növekedett, mert Zsigmond nekik adományozta Vad János szendi birtokát.

Egyháza már a 12. században fennállott. Erre utalnak a református templom melletti alapfalak. Az 1330-as évek pápai tizedjegyzéke Szűz Máriáról elnevezett egyházáról tudósít.

A középkorban birtokosa volt még a Papi, a Kálnay, a Básthy és a Derencsényi család. 1541-ben, a Buda elfoglalásával járó zűrzavar alatt a törökök kirabolják, majd hódoltsági terület lesz. A 16. század végén Kapy Miklós is birtokot szerzett a faluban. Birtokosai közül említendő még I. Rákóczi György fejedelem, aki felesége, Lorántffy Zsuzsanna révén lesz birtokosa, s ekkor Rakoczya Szend-nek írják a nevét. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően a Rákóczi-javakat itt is lefoglalják, és ezután sok birtokosa lesz a községnek.

Birossy János jegyző 1864-ben mészkőbányászatát említi: ”Kopasz nevű hegy, mely csupán mészkövekből állandó, amelyből egész vidékre mészet elfuvarozni szokta,- miután határa igen terméketlen egyedüli kereset forrása mész kereskedése létezik”.

A két háború között római-görög katolikus és református elemi iskolával bírt.

1956 táján lett ismertté a „szendi csoda”. A Királykút felé eső erdőrészben Szűz Mária jelenését emlegették. Ennek hírére számosan keresték föl a helyet, hogy gyógyulásukat kérve imádkozhassanak.

1950-ig a rakacai körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben önálló tanácsú község lett, 1966-ban Rakaca társközsége, majd az 1989-es rendszerváltozást követően újra önálló lett, de a körjegyzőségi központ Rakacán van.

Jelenleg 379 lakosa van. A 130 lakás 45%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A gáz- és közcsatorna-hálózat nem épült ki. A községben 25 férőhelyes óvoda található. Példás összefogással 1999 után újra megnyílt az általános iskola a faluban, melyet a görög katolikus egyház működtet. A két tantermes iskolában két pedagógus oktat. Két kiskereskedelmi üzlet mellett három vendéglátóhely működik. A távbeszélő vonalak száma 61.

Rakaszend országos viszonylatban is jelentős műemléke a református templom. Elődje a falu első kis temploma a mai templom északi oldalán épült a 12. században. Ennek déli oldalához a 13. században építették a ma is álló templomot, a korábbit pedig sekrestyeként használhatták egészen 1816-os elbontásáig. A templom szentélyében és a diadalíven középkori freskótöredékek láthatók. Festett famennyezete két részből áll: a korábbi, 1657-ből való rész a második legrégibb, eredeti helyén lévő ilyen emlékünk, a későbbi rész 1824-ből való.

A görög katolikus templom a Rózsa-dombon épült 1877-ben. Kovácsoltvas képállványa a 20. század második feléből való, a képeket Kiss Lászlóné Jekkelfalusi Éva készítette.

Rakacaszend a 2614. számú közúton érhető el. Busz Rakacáig, vonat Szalonnáig vehető igénybe.